Sokan a kerítést látják, de az alapot nem
Pedig a legtöbb szerkezeti probléma nem a kerítésmezőknél, hanem az alapozásnál kezdődik.
Az alapozást befolyásolja:
- talajtípus
- fagyhatár
- magasság
- terhelés
- kapu súlya
Tipikus hibák
Sekély alap
Következmény:
- süllyedés
- dőlés
Nem megfelelő vízelvezetés
Következmény:
- fagyási károk
Alapozási típusok részletesen
Pontalap (fúrt vagy ásott)
Egy-egy oszlop helyén készül, jellemzően 30 cm átmérőjű, 60-80 cm mély furatba. Beton kitöltéssel és vasalással. Acélpanelhez, drótfonathoz, könnyű léckerítéshez.
Vasalt sávalap
Folyamatos, végigfutó alapcsík. 50-80 cm mély, 30-40 cm széles, vasalt belsővel. Beton-, zsalukő-, klinkertégla- és minden tömör kerítéshez kötelező.
Cölöpalap (mély feltöltés esetén)
Ha a felszíni 1-2 m feltöltött vagy gyenge teherbírású, cölöpözés szükséges. A cölöpök a tömör talajba érnek, 2-5 m mélyen.
Talajtípusok és alapozás
- Agyagos talaj: jó teherbírás, standard alapozás elegendő.
- Homokos talaj: jó vízelvezetés, nagyobb átmérőjű pontalap.
- Köves talaj: nehéz fúrni, de stabil. Speciális fúró eszközök.
- Mély feltöltés: cölöpözés szükséges. Talajvizsgálat ajánlott.
- Vizes talaj: vízelvezetés kritikus.
GYIK
Minden kerítéshez kell alap?
A legtöbb tartós rendszerhez igen.
Lejtős telken más megoldás kell?
Igen.
CTA: Kérjen helyszíni felmérést.